Kópé és Molly
-Làtod, Kópè, ha nem morogsz a többiekre sem, biztos ők is szívesen játszanànak veled.
-Jó, Molly, de veled ez olyan könnyű, te... olyan kedves vagy ès... azt hiszem, nagyon tetszel nekem.
Kópè úgy elpirult, akàr a többiek itt a menhelyen. Hiába, egy magamfajta kutyahölgy kedveli, ha udvarolnak neki. Szerènyen kijelenthetem, hogy ismerem a csínját-bínjàt, hogy csavarjam a mancsom körè bàrmelyik társamat. Kedvelem a társasàgot, így van pár legjobb barátnőm is ebtársaim között. Kópè egy kicsit más, ő eddig egy magànyos farkas volt.
-Molly, olyan jó, hogy most itt vagy velem, eddig mindig egyedül unatkoztam a kifutón! Gondolod, hogy mások is szívesen barátkoznának velem?
-Biztos vagyok benne, Kópé, csak ügyelj a jó modorra, a sètàn is tudnak baràtságok köttetni, csak tartsd be az etikettet. Ahelyett, hogy leordítanád a többiek fejèt, inkább szagolj össze velük, húzd ki magad -az fontos- és ne feledkezz meg a farkcsóválásról sem.
-Ha megigérem, hogy igyekezni fogok, máskor is meglàtogatsz a kifutón, Molly?
-Talán még közös sétàra is indulhatunk, Kópé.
-Kópé gyengéden megérintett a mancsàval, és vadul csóvàlni kezdett.
-Ha legközelebb talàlkozunk, szèpsèges Molly, mèg a jutifalat ràm eső része is a tiéd lehet.
Vidáman felpattantam és megkergettem Kópèt a kifutón. Azt hiszem lett még egy baràtom...