Gülike: A sünfelderítő

Gülike sikeres gyakorlati vizsgát tett jelzés és felderítés tárgyban. 

Történt, hogy egyik este nyitva maradt a kazánház ajtaja. Tudni kell, hogy itt nemcsak a kazánt tároljuk, de pl. a madáreleséget, a süneleséget, cicaeleséget stb. Szóval a nyitott ajtón valaki belógott. Azzal bukott le, hogy reggelre megbontotta a burkolatot az ajtó körül. Körülnéztem, sehol senki és semmi. Délután kicsit tüzetesebben átpakoltuk a cuccokat (van ott minden, mint a búcsúban, mert jó-lesz-az-valamire-fiam). 

Eredmény: semmi. 

Immár tudatosan nyitva hagytuk az ajtót, hogy ki tudjon szabadulni a lakó. Ha a puding próbája az evés, akkor az idegen betolakodó szabadulásának is az evés lett a próbája. Tettem ki lisztkukacot. Ha elfogy, a betolakodó még bent van. Elfogyott. Újabb kutatás, zéró eredménnyel. 

A betolakodó felkutatására bevetettük Rozika cicát. Aki el is indult az egyik sarokba, majd fülét-farkát behúzva kispurizott és soha többé még csak a kazánház közelébe sem ment. A helyzet kezdett válságosra fordulni. 

Így bevetettük az adu ászt: Gülit.

 Bevallom, én sejtettem, ki lehet a lakó. Azt meg pontosan tudtam, hogy ha Güli ráakad, akkor "játszani" szeretne vele. Szóval Gülit pórázon vezettük a helyszínre. Célirányosan a jutalomfalatos polchoz ment, és illedelmesen leült. Azután egyszer csak beleszimatolt a levegőbe, és irány a sarok. Nyüsszögött, jelzett vadul. Pakoltuk ki a cuccokat. Ő meg egyre intenzívebben jelzett. Nem értettük, hiszen mi is kerestük már a lakót azon a részen. De Güli nem tágított. És akkor meglett: az egyik befóliázott (érts: kukazsákba csomagolt) napozóágy alatt volt. A süni - mert ő volt a szerencsétlen foglyul ejtett betolakodó – bebújt a fólia alá, azért nem láttuk. Güli csalódott volt, hogy nem játszhatott a sünivel, de cserébe kapott egy kis jutalomrágcsát. A sünit meg átettük a nyitott a tárolóba, tettünk ki neki vizet, lisztkukacot. Reméljük, a sokkon túl nem szenvedett maradandó sérülést.

Írta: Blázsovics Livia (Gülike gazdi)